Az ellenzék fegyvere az előválasztás

Aránytalan választási rendszer

Az Országgyűlés legutóbb 2020. december 15-én módosította a választási törvényt, tovább szűkítve az ellenzéki pártok lehetőségeit. Ezúttal azt tette lehetetlenné, hogy az ellenzéki pártok több listát állítsanak.

A Fidesz célja nyilvánvalóan az, hogy a közös lista kikényszerítésével kiélezze az ellentéteket az ellenzéki összefogás pártjai között, és elbizonytalanítsa a Jobbikra vagy a DK-ra szavazni nem kívánó választókat.

A Fidesz a 2011-es választási törvény óta rendszeresen egyoldalúan, a saját előnyére módosítja a szabályokat egy olyan versenyben, aminek ő maga is résztvevője.

A 2011-es választási törvény négy legfontosabb változtatása:

  • Egy fordulóssá tette a képviselőválasztást. A korábbi két fordulós rendszer első fordulójában megmérethették magukat a pártok, és a második fordulóban szövetséget köthettek, a választók pedig eldönthették, kire szavaznak, ha a saját pártjuk nem került a második fordulóba. A Fidesz gyakorlatilag egyetlen pártból áll, ezért nem volt érdeke, hogy több párt fogjon össze ellene.
  • Megszüntették a kapcsolt listát, ahol a szövetségre lépő pártok szavazatait összeadták, de a választók külön szavazhattak a pártszövetség tagjaira. Így a választáson kiderültek a szövetségen belüli erőviszonyok is.
  • A győzteskompenzáció azt jelenti, hogy az egyéni választókerületekben nemcsak a mandátumot nem szerzett szavazatokat számítják bele a lista mandátumainak kiosztásába, hanem a győztes és a második helyezett szavazatait is. Vagyis a győztes nemcsak a mandátumot szerzi meg, hanem a listán további előnyhöz is jut.
  • Szavazati jogot kaptak a határon túliak is, akik 95%-ban a Fideszre szavaznak. 2014-ben ez csak egy mandátumot hozott a Fidesznek, 2018-ban egyet sem, bár több mint másfélszer annyian szavaztak.

Az új választási törvényt 2014-ben alkalmazták először, és úgy eredményezett ⅔-os Fidesz mandátumtöbbséget, hogy a választók mindössze 45%-a szavazott rájuk. 2018-ben ugyanez történt 48%-os szavazataránnyal.

Előválasztás

Az előválasztás egy önkéntes szerveződés, amely során a választók egy rendes választást megelőzően kinyilváníthatják a támogatásukat a választáson induló egyes jelöltek iránt. Nincs törvényi szabályozása, és a részvétel nem feltétele annak, hogy valaki a választáson induljon vagy szavazhasson.

Az előválasztás magyarországi bevezetését a Republikon Intézet már 2015-ben javasolta, bár a 2018-as országgyűlési választáson még nem alkalmazták. A 2022-es választásra újabb javaslatot tett, immár a 2019-es önkormányzati választás előtti két előválasztás tapasztalatainak birtokában.

2020. december 20-án hat ellenzéki párt abban állapodott meg, hogy 2021-ben előválasztásokat tartanak, és ott választják ki a 2022-es választás mind a 106 egyéni indulóját, valamint a listára kerülők és a miniszterelnök-jelölt személyét.

Az előválasztás előnyei

  • A jelöltek közvetlenül találkozhatnak a választóikkal. Ennek nagyobb kampányértéke van, mint az elektronikus vagy nyomtatott sajtónak, ahol az ellenzék egyébként is alig kap teret.
  • A más-más választókerületben rendezett előválasztás hosszú időre az ellenzékre vonja a figyelmet, amiről a kormánysajtó is kénytelen lesz beszámolni.
  • A választási törvény a pártokra bízza a miniszterelnök-jelölt és a listán szereplők személyének kiválasztását. Az előválasztáson a választópolgároknak közvetlen beleszólásuk lesz ebbe is.
  • A közös indulás csökkenti a győzteskompenzáció mértékét az ellenzék által elvesztett, és növeli a nyert választókerületekben.
  • Elkerülhető a pártok vetélkedéséből származó vita a jelöltállításkor, ami a 2014-es választás előtt sok visszatetszést szült a választókban.
  • Lehetővé teheti civilek indítását. Így lett polgármester Baranyi Krisztina Budapest IX. kerületében a pártok által támogatott Jancsó Andreával szemben.

A Mindenki Magyarországért Mozgalom céljának tekinti a civil jelöltek támogatását 2022-ben.

Források

 

TOVÁBBI HÍREK