Akár a választásokig is kihúzzák Orbánék a rendeleti kormányzást

Három olyan rendkívüli jogrendet tart hatályban Orbán, amelyek lényege, hogy lehetővé teszik egyrészt az alapjogok korlátozását, másrészt a rendeleti kormányzást, s a kormány kezében van a hosszabbítás, amire módja van akár az idők végeztéig is. Ráadásul mind a veszélyhelyzet, mind pedig a két válsághelyzet bevezetése alaptörvény-ellenes volt.

A kormánynak indokolnia kell a különleges jogrend szükségességét. Enélkül a kormánynak akár arra is lehetősége van, hogy a választásokig fenntartsa a különleges jogrendet gyülekezési korlátozásokkal, ami az ellenzéki előválasztást is lehetetlenné teheti.

Veszélyhelyzet

A különleges jogrend része alkotmányos alappal. Nem járványügyi helyzetre, hanem ipari katasztrófák és természeti csapások elhárítására szolgál. Az alapjogok korlátozására, a törvények hatályának felfüggesztésére, a törvénnyel ellentétes kormányrendeletek meghozatalára jogosítja fel a kormányt. Korlátozható minden szervezet működése az Alkotmánybíróság kivételével.

A kormány rendeli el és szünteti meg. Nincs határideje, az elrendeléséhez és a megszüntetéséhez a parlamentnek nincs semmilyen joga sem kötelezettsége. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések 15 napig állnak fenn. Az azalatt meghozott intézkedések a 15 nap után még legfeljebb 90 napig érvényesek, ha a parlament meghosszabbítja őket (egyenként, nem általánosan). A veszélyhelyzet megszűnésével a hozott rendeletek hatályukat vesztik.

A járvány miatt 2020 tavaszán elrendelték a veszélyhelyzetet, amit aztán június 17-én megszüntettek, egyúttal elrendelték a járványügyi készültséget 2021. június 18-ig (lásd alább). November 3-án újra elrendelték a veszélyhelyzetet.

2020. november 10-én a parlament – ellenzéki egyetértéssel, egyetlen ellenszavazattal – elfogadta, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek – ha a parlament másképp nem dönt – 90 napig legyenek érvényben. Ez a felhatalmazás alkotmány­ellenes, mivel az Alaptörvény 53. cikk (3) szerint a hosszabbítás nem adható előre, csak konkrét rendeletre utólag.

Katonák az utcán

484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben a rendőrséget támogatandó katonák járőröznek az utcán. A honvédségi törvény 36. § (1) k) szerint rendkívüli jogrendben (pl. veszélyhelyzetben) a honvédség fegyveresen közreműködik a válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban. Az Alaptörvény ezzel szemben a katonaság belföldi bevetését csak akkor teszi lehetővé, ha a rendkívüli jogrendet fegyveres lázadás miatt rendelték el (szükségállapot), és a rendőrség a rendfenntartásra nem elegendő.

A politikai nyilatkozatok szerint a katonák a kijárási tilalmat ellenőrzik, csak az nem világos, milyen fegyveres ellenállásra számítanak.

Egészségügyi válsághelyzet

Az egészségügyi válsághelyzetnek nincs alkotmányos alapja annak ellenére sem, hogy az egészségügyi törvény szerint alkotmányos alapjogokat korlátozhat, pl. intézmények, üzletek bezárása,  személyek mozgásának, személyes kapcsolataik korlátozása. Kijárási tilalmat viszont nem lehet bevezetni.

Az egészségügyi válsághelyzetet és járványügyi készültséget 2020. június 17-én rendelte el a kormány egy évre.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Ennek sincs alkotmányos alapja, sőt, a bevezetéséhez szükséges törvényi feltételek sem álltak fenn sohasem. Ennek ellenére 2015. szeptember óta félévenként meghosszabbítják, miközben az elrendelés okát 10 évre titkosítják.

A válsághelyzet felhatalmazza a válságot kezelő szerveket, hogy a többségi állami és/vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanokat legfeljebb fél évig, költségtérítés ellenében használják. A rendőrség számára lehetővé teszi, hogy bármikor bárki lakásába bemenjen.

Források

TOVÁBBI HÍREK